Rákdetektor kutya: Mi is ez valójában?

Tudjuk, hogy a kutyáknak nagyon fejlett szaglása van, amely lehetővé teszi számukra, hogy vadászatkor kiöblítsék a zsákmányukat, hogy megtalálják a hóba temetett embereket, kábítószert vagy akár robbanóanyagot találjanak. De vajon a kutyák képesek-e felismerni a betegségeket, beleértve a rákot is? Bizonyos tanulmányok azt állítják, hogy ez lehetséges, de milyen feltételek mellett? Mi ez valójában? Keresse meg a választ kérdéseire és még sok minden mást ebben az átfogó fájlban.

Rákdetektor kutya: Mi is ez valójában?

A kutya illata: rendkívül fejlett érzék

A kutyáknak nagyon fejlett szaglásuk van, amely a becslések szerint 10 000 és 20 000-szer erősebb, mint mi emberek. Mindennap bebizonyítják nekünk, köszönhetően a kábítószerek, robbanóanyagok, egy közelgő földrengés, egy közeli zivatar, gázszivárgás, eltűnt személy stb.

Az egészségügy területén bebizonyosodott, hogy a kutyák nagy segítséget jelentenek. Valóban bebizonyosodott, hogy a kutyák jelenléte elősegíti az idős és beteg emberek jobb érzését; általános állapotuk az állatokkal érintkezve természetesen javul.

Tehát el tudjuk képzelni, hogy a kutyák képesek lennének a rák kimutatására? És ha igen, milyen kontextusban? Minden kutya képes rá? A rák minden formája kimutatható? A betegség melyik szakaszában érzi az állat? Sok kérdés van!

Kutyák és a rák kimutatása

Az 1980-as évek végén jelent meg először az az ötlet, hogy a kutyák képesek lesznek rákot észlelni. Valójában az érintett emberek számos ajánlásából kiderült, hogy kutyájuk megszimatolta rákos anyajegyüket, mellüket, gyomrukat stb. 1989-ben Hywel Williams bőrgyógyász professzor beszámolt egy melanomában szenvedő beteg esetéről. Annak tudatában, hogy rákja van, aggódott a lábán lévő anyajegy furcsa formája miatt, amíg kutyája ugatás előtt megállás nélkül és kitartóan szimatolta. Ezen a páciensen keresztül diagnosztizálták a betegséget. Más állítások sokaságával szembesülvea tudósokat érdekli a kérdés, hogy a kutyák valóban képesek-e kimutatni az emberekben a rákot, vagy ez "véletlen volt".

Tanulmányok jelentek meg számos laboratóriumban, amelyek a világ több országában találhatók. Franciaországban és Németországban a kutatók kimutatták egyes kutyák képességét a prosztatarák vizeletben, a bélrák székletben és a tüdőrák kimutatására az érintett betegek leheletében.

Az Institut Curie-n belül kísérletet végeztek robbanóanyag-felderítő kutyákkal. Különleges kiképzés után azonban a kutyusok az izzadságtól átitatott törlőkendők között felismerték az összes emlőrákos nőt. Kiderült azonban, hogy ezeket a nőket csak most diagnosztizálták, és még nem estek át rajta semmilyen kezelés. Ez arra utal, hogy a kutyák érezték a rák molekuláját, és nem egyetlen gyógyszer szagát sem.

A tesztek azt is megállapították, hogy a kutyák képesek voltak kimutatni a betegséget remisszióban lévő betegeknél. Valójában az állatok reagáltak egy emlőrákból remisszióban lévő nő esetére; 18 hónap múlva azonban MRI-vel ismétlődést észleltek. A kutyusok ezért már jó előre megérezték!

Meg tudják-e különböztetni a kutyák a rák különböző formáit?

A tudósok arra törekedtek, hogy megértsék ennek a kutyának a rák kimutatására való képességét, és azon tűnődtek, hogy a rákos sejtek által felszabaduló szagló vegyület miért merül fel. Valójában a cél az volt, hogy megtudjuk, képesek-e a kutyák az összes rákot vagy csak néhányat kimutatni, és hogy a betegség különböző formái ugyanazt a szagot bocsátják-e ki, vagy mindegyik ráknak megvan-e a saját szaglása.

Tanulmányokat végeztek az emlőrák kimutatására kiképzett kutyákon. Kiderült azonban, hogy az állatok képesek kimutatni a rákos sejtek számos más formáját a beteg és egészséges emberi szövetekből álló nagy panelen. Úgy tűnik tehát, hogy a kutyák ugyanazt a molekulát szimatolják a rák minden formájára. Ez azonban igazi érték, mert a képzés könnyebb! Csak az orvosnak kell elvégeznie a munkáját!

Mekkora a kutya valódi kapacitása a rák kimutatása szempontjából?

A különféle elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy a kutyák képesek kimutatni a rákot az érintett betegeknél. Érzékelik a daganatok által kibocsátott és az érintettek testében jelen lévő kémiai vegyületeket. Így kimutathatják jelenlétüket a lélegzetben, a bőrön, a vizeletben, a székletben, valamint a betegektől vett szöveteken.

Nem szabad azonban arra következtetni, hogy minden kutya rendelkezik ezzel a képességgel. Természetesen mindegyiknek nagyon fejlett szaglása van, fajtától függően többé-kevésbé finom és erőteljes. Teljesen lehetséges, hogy egy lambda kis kutyus képes felismerni a rákot a tulajdonosában, amit ez a korábban idézett beteg és rákos anyajegye bizonyít. Az ilyen állítás megbízhatósága azonban csak az erre a különleges illatra képzett és kiképzett állatokon nyugodhat. A szaglásérzékenyebb fajták a Basset Hound, a német juhász, a Pointer, a breton spániel, a Beagle és a labrador.

És mi lesz a jövőben?

A kihívás ma abban rejlik, hogy képesek azonosítani a rák által kibocsátott pontos szagló vegyületeket annak érdekében, hogy korai markerekké váljanak és jól működjenek a betegség előtt. A megelőzés a legfontosabb, mert túl sok rákot későn észlelnek több hónapos vagy éveken át tartó diszkrét és tünetmentes fejlődés után, ami gyakran nem spórol meg időben pácienseket, vagy nagyon súlyos kezelésekre kényszeríti őket. amelyek nem védik meg őket a megismétlődés kockázatától.

Egyes rákos megbetegedések, például a petefészekrák, összetett diagnózisuk miatt magas halálozási arányt mutatnak. Ezzel ellentétben más rákokat, például a prosztatarákot, néha tévesen azonosítanak. Valójában a PSA assay az egyetlen aktuális teszt, és megbízhatatlansága sok hamis pozitívumot ad, ami kezeléseket és gyakran felesleges műveleteket eredményez.

Úgy tűnik, hogy a kutyák képesek előre felismerni a rákot, még mielőtt alapos orvosi vizsgálatokkal kimutatható lenne. Ami a megelőzést illeti, ez a "hatodik érzék" áldás. Sajnos ez a gyakorlat ma még nem általánosítható, és a kutyák jelenléte általában az orvosi körökben - és különösen a kórházakban - ma is elképzelhetetlen. Ismert azonban, hogy a kutyák más betegségeket is képesek kimutatni, például cukorbetegséget, magas vérnyomást, rohamokat, autizmust vagy Asperger-szindrómát. Hasznosságunk egészségünk szempontjából már nem bizonyított. Ennek ellenére a kutatás folytatódik, ami legalább jó dolog.